NO HATE SPEECH

Iskolánkat néhány napja kérdőívek lepték el, több, mint 90 kitöltött lapot kaptunk vissza. A közvéleménykutatás témája a No Hate Speech nevű mozgalom volt, amely a biztonságosabb internet mellett tüntet. A kutatás eredményeiről olvashattok most itt.

A megkérdezettek többsége tudta, hogy a No Hate Speech mozgalom fel szeretné hívni a figyelmet
az online technológiák felelős használatára, bár volt 6 ember, aki azt hitte, hogy ez a mozgalom csak
gyerekeknek szól.
Szinte az összes diák tisztában volt azzal, hogy a legfontosabb cél a fiatalok figyelmének felhívása a virtuális veszélyforrásokra. Az mozgalom legfőbb kiváltó oka, az Interneten terjedő, gyakran mások lejáratására készülő tartalmak.Sajnos sokan gondolták úgy, hogy a fiatalok semmit nem tehetnek a helytelen Internet használat, és a sokszor sértő tartalmak elkerülése ellen. Számos tanuló viszont helyesen választotta a kérdőívben azt a megoldást, hogy az embereknek kedvesen, tisztelettel kellene kommunikálniuk, így elkerülhetőeklennének az ilyen gondok. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük az Interneten terjedő, sokszor mások lejáratására készülőmémekről, a legtöbben azt válaszolták, hogy ezek bizony sértők, tisztességtelenek és elítélendők. Több diák mondta, hogy egy bizonyos határig vicces, de ha valaki túllépi ezt a határt, az már sértő, illetve,hogy mások számára viccesek, de akiről szólnak annak a személynek bántó. Kevesebben találták a mémeket egyszerűen csak viccesnek. A megkérdezettek többsége nem vett részt Internetes lejáratásban, és nem is érte őket ilyen sérelem.Csupán 7 megkérdezett mondta, hogy ő bizony vett már részt élete során ilyen lejáratásban, és ugyancsak 7 személyt ért már Internetes sérelem.Vajon hogyan segíthetnek a szülők, ha gyermeküket internetes sértés éri? Erre a kérdésre jött a legtöbb eltérő válasz. Sokan mondták, hogy a szülők általában nem tudnak az ilyen dolgokról, és többen úgy gondolják, hogy a szülő nem segíthet ilyen esetekben. Jöttek viszont figyelemfelkeltő válaszok is.
A legtöbben azt válaszolták, hogy a szülő tanácsokkal láthatja el gyermekét, megnyugtatja, indokolt
esetben pszichológus segítségét is kérheti. Írhat levelet a honlap készítőjének, hogy töröljék a
gyermekéről készült tartalmakat. Esetleg megkeresheti a sértegetőt, beszélhet vele, de ha ez sem segít,
jogi útra is terelheti az ügyet. Többek szerint, a szülőnek fel kell világosítania a gyermekét az Internet
veszélyeiről, felelősséget kell vállalnia a gyermekéért, esetleg ellenőriznie kell az általa látogatott
weboldalakat. Hasznos segítségnek találják, ha a szülő korlátozza gyermeke internethasználatát.
Szinte mindenki alkotott jelmondatot a mozgalomhoz, de legjobban sikerülteket szeretnénk kiemelni.
” Úgy bánj az embertársaiddal, ahogy te is szeretnéd, hogy veled bánjanak.”
”Mindig nézz magadba, mielőtt ítélkezel!”
„Ne ítélj, hogy ne ítéltess!”
Véleményünk szerint a legjobb jelmondat: „ A tény szent, a vélemény szabad, a gyűlölet tilos!”
A megkérdezettek 100%-a hasznosnak, támogatandónak találja a mozgalmat, mert véleményük szerint
a „bántalmazott” gyerekek általában nem merik megosztani a gondjaikat a többiekkel. Volt egy
nagyon elgondolkoztató válasz is. A válaszadó szerint a média többet foglalkozhatna ezzel, ugyanis ez
a XXI. Század egyik legnagyobb problémája, és ez a mozgalom igenis hasznos és támogatandó.Elgondolkodtató, hogy a  megkérdezetteknek csupán  kicsivel több, mint 50%-ának jut eszébe a demokráciáról az összetartozás, a
többi 40-45% szerint a személyi jogok sértése kapcsolódik a demokrácia szóhoz.